Magazberd: örmény erőd az Araks folyó török oldalán
A nagy Ani-tól 6 kilométerre délnyugatra, az Arpaçay (az ókori Akhurian) folyó jobb partján áll a kevéssé ismert, de történelmileg jelentős Magazberd (Maghasberd) erőd. Ez egy határerődítmény, amelyet a Bagrati-kori Örményország virágkorában építettek a tufás sziklákra, majd a szeldzsukok, a grúzok, a Hatunogullárok és végül az oszmánok kezébe került. Ma Magazberd zárt katonai övezet a mai Örményországgal közös határon, és gyakorlatilag lehetetlen bejutni a területére. De még messziről is mély benyomást kelt.
Az erőd története
A sziklán található erődítmény lehetséges eredete még a VI. századra vezethető vissza, azonban a fennmaradt szerkezet nagy része a Bagrati-kori Örmény Királyság (885–1045) korszakából származik. A vár stratégiai jelentősége hirtelen megnőtt, miután Ani 961-ben az örmény királyság fővárosává vált: Magazberd fedezte annak délnyugati megközelítési útjait, és ellenőrzése alatt tartotta az Arpachaj-kanyonon átvezető átkelőt.
A Bagratidák bukása után az erőd a szeldzsukok, a grúz királyság és a Hatunogullár török dinasztia között cserélt gazdát. 1579-ben Magazberdet az Oszmán Birodalom elfoglalta és átépítette. Erről tanúskodik az északi kapun található felirat: az átépítést III. Murad szultán idején végezték. Az oszmán helyőrség a 19. század közepéig tartotta a várat, utána elhagyták, és romba dőlt.
A mai régészeti kutatások 2004–2005-ben kezdődtek: a feltárások során felfedezték az „Öreg Magazberd” maradványait – egy teljes városnegyedet, körülbelül 100 méterrel a folyó felett, városfallal, hengeres, téglalap alakú és patkó alakú tornyokkal, valamint templomromokkal. Ez arra engedett következtetni, hogy az erődöt nem csupán egy helyőrségi övezet, hanem egy teljes értékű, megerősített város vette körül.
Építészet és látnivalók
Falak és három nagy torony
Az építmény tufából épült – ez a régióra jellemző világos vulkáni kő, amely meleg a napon és ellenáll a koptatásnak. Az erődítmény alapját három nagy torony képezi, amelyek jelentős részben fennmaradtak a mai napig. A köztük lévő falak részben romba dőltek, de a kontúr jól felismerhető.
Oszmán felirat az északi kapun
Az északi bejáraton megmaradt egy 1579-ből származó felirat, amely III. Murad szultán idején végzett felújításról szól. Ez egy ritka eset, amikor az oszmán felirat egy korábbi örmény építménybe van beépítve.
Belső építmények
A várfalakon belül kőből épült lakóházak, több kápolna, palota, fürdő és egy nagy négyzet alakú víztározó maradványai láthatók. Ez a leletegyüttes megerősíti, hogy Magazberd nemcsak katonai bázisként, hanem kis fejedelmi központként is működött.
Régi Magazberd
A 2000-es évek közepén feltárt „Old Magazberd” egy különálló, erődített negyed a sziklaszirt teraszán. Falain különböző típusú tornyok (henger alakúak, téglalap alakúak, patkó alakúak) találhatók, a falazatban templomok maradványait találták. Ez egy ritka példája a 10–11. századi örmény határvárosoknak a mai Törökország területén.
Érdekes tények
- Magazberd gyakorlatilag az Örmény Köztársasággal közös határvonalon fekszik, és az első határzónába tartozik: a romokhoz való turisztikai hozzáférés lezárt.
- Megőrzöttsége jobbnak bizonyult, mint Ani egyes épületeinek: Magazberd tufatornyai ma is szinte teljes egészében állnak.
- Az erőd túlélte a Bagratidák, a szeldzsukok, a grúzok, a Hatunogullárok és az oszmánok uralmát – ami ritka kombináció egy műemlék esetében.
- Az „Öreg Magazberd” felfedezése a 2000-es években megváltoztatta az erődítményről alkotott képet: kiderült, hogy egy kis erődített városról van szó, nem pedig egy különálló erődítményről.
- A romokhoz legközelebb eső település a kurd Üçbölük falu; ez szolgál tájékozódási pontként a topográfiai térképeken.
Hogyan juthat el oda
Az erőd Kars tartományban található, Üçbölük falu közelében, Ani romjaitól délnyugatra. Koordináták: 40°28′31″ É, 43°32′30″ K. A legközelebbi nagyobb város Kars (kb. 50 km), a legközelebbi repülőtér a Kars Harakani (KSY).
A romokhoz általában nem lehet autóval eljutni: az Arpachay mentén húzódó teljes sáv az örmény határ melletti zárt katonai övezetbe tartozik. A látogatáshoz külön engedélyt kell kérni, amelyet ritkán adnak ki turistáknak. A gyakorlatban a legtöbb utazó csak a Magazberdre nyíló kilátást élvezheti az Ani-ból Üçbölük felé vezető út távoli pontjairól, vagy magáról az Ani-fennsíkról a kanyonon keresztül.
Tanácsok az utazóknak
A legfontosabb tanács: reálisan mérjük fel az elvárásainkat. Szinte biztos, hogy nem sikerül bejutni magába az erődbe: ez határövezet, és engedély nélküli megközelítési kísérlet a katonákkal való összetűzéssel járhat. Vigyünk magunkkal távcsövet vagy teleobjektívet – és tekintsünk Magazberdre az Ani-fennsík tájképének részeként, annak „távoli előőrsének”.
A legjobb időpont a késő tavasz és a kora ősz. Télen az Ani alatti fennsíkot jeges szél fújja át, a hőmérséklet jóval nulla fok alá süllyed; nyáron nappal meleg lehet, de az esték hűvösek. Az ősz a legjobb fényt adja a tufára és az Arpachai-kanyonra.
Ne fényképezzen katonai létesítményeket, antennákat és határőröket. Ha célja Magazberd kontextusának megértése, feltétlenül kombinálja a látogatást egy sétával Ani romjain: csak így áll össze az örmény főváros és védelmi övezetének teljes képe.
Karsból kényelmesen összeállíthat egy egynapos útvonalat: reggel a Kars Kalesi (városi erőd és székesegyház), ebéd után Ani, útközben pedig egy kilátópont Magazberd felé. Egy ilyen naphoz autó szükséges: tömegközlekedés gyakorlatilag nincs ebben a határ menti övezetben.
